Az energetika mindig ott lesz minden önkormányzat életében. A kérdés az, hogy mekkora a szerepe most és mekkora lesz a jövőben. A Powerie úgy látja, hogy az energetikai szerepe egyre jobban felértékelődik mindenki, így az önkormányzatok számára is. Az energetika jellemzője, hogy fejlesztése lassú és költséges folyamat. Ezért szükséges mindig a részletes tervezés minden döntés és beruházás előtt. A tervek összessége és azok egymásra hatásának vizsgálatát nevezzük energiastratégiának.
Az önkormányzat motivációja és korlátai a stratégiaalkotásban
Az önkormányzatok feladatköre nagyon széles, aminek egyik nagyon fontos szelete az energetika. A döntéshozóknak azonban nem csak olyan értelemben kell foglalkozniuk energetikával, hogy a saját tulajdonú létesítményeket és eszközöket megfelelően üzemeltetik és használják, hanem bizonyos mértékben felelős a területén lévő magántulajdon működéséért és kibocsátásáért is. Az önkormányzatnak fontos, hogy a városi levegőminőség megfelelő legyen, a polgárok elégedettek legyenek a szolgáltatásokkal akkor is, ha arra csak közvetett hatást gyakorolhat a városvezetés. Ebből a szempontból is nagyon fontos, hogy a döntéshozók pontosan tudják, hogy meddig ér el a kezük, milyen eszközökkel képesek közvetett hatásokat elérni. Az önkormányzatnak hasonlóan nagy hangsúlyt kell fektetnie a nem saját tulajdonú nagyobb létesítmények energetikai fejlesztésére, mint a saját kézben lévők fejlesztésére.
A fenntartható fejlődés és a dekarbonizáció olyan magas szintű intézkedések, amelyekhez szükséges intézkedések végrehajtását ország- és városvezetési szinten kell kezelni. A fenntarthatóság és a dekarbonizáció csupán elvek, amelyek mögé konkrét intézkedéseket kell tenni. Önkormányzati szinten ez a városvezetés feladata, amelynek egyik lépése a különböző terület specifikus stratégiák és cselekvési tervek összeállítása. A tervek előtt pedig a rendelkezésre álló adatokból szükséges elemzéseket végezni. Az elemzéseket követően az eredmények alapján megfogalmazható az az irány, az energiapolitikai négyszög minden csúcsának megfelel:
A két nehezen megfogható elv mellett szükséges további elveket is figyelembe venni annak érdekében, hogy egy stratégia vagy cselekvési terv megvalósítható legyen. Minél mélyebbre megyünk az intézkedések esetében annál több ilyen fogalom és elv kerül elénk, amelyeknek egyszerre meg kell felelnünk. A stratégiaalkotónak képesnek kell lennie arra, hogy a magas szintű elvek mentén felvázoljon megfelelő számú konkrét intézkedést és azok fejlesztő hatását bemutassa, mindezt közérthetően.
Városi energiastratégia vagy Városi energetikai cselekvési terv
A továbbiakban a Powerie Kft. által javasolt kritikus fejezeteket mutatjuk be vázlatosan, konkrét város specifikus intézkedések nélkül.
Magas szintű célok megfogalmazása
A stratégiaalkotás első és legfontosabb lépése a reális célok felállítása. Természetesen nincs olyan vezető, aki a kezdetek kezdetén pontosan meg tud fogalmazni olyan célokat, amelyek reálisak és megvalósíthatóan is. Ezért a célok meghatározásának egy iteratív folyamatnak kell lennie. Minden iterációhoz kell egy alaphelyzet amiből kiindul a folyamat. Ez az alaphelyzet a célok esetén az, hogy a városvezetés meghatározza azokat a specifikus irányokat, amelyek felé szeretne fejlődni. Ilyen cél lehet az, hogy a városvezetés szeretné csökkenteni a területén keletkező CO2 kibocsátást. Ezután érdemes meghatározni egy mértéket (pl. 40%-kal kisebb kibocsátás 2030-ban a 2010-es bázisévhez képest). Ezt követően az elemzési és értékelési folyamatokat le kell futtatni és visszatérni a célhoz, megvizsgálni, hogy reális-e a célkitűzésünk. Ezt követően addig folytatni az iterációt, amíg a folyamat eleje és vége megfelelő eredményeket ad ki reálisan elvégezhető intézkedések alkalmazásával.
A példából látható, hogy a stratégiaalkotás nem rövid feladat és nem könnyű munka. Emiatt javasolt minden esetben megfelelő külső segítség alkalmazása, amely egyben többlet tudást, másfelől pedig többlet erőforrást jelent az önkormányzatra nézve.
Jelenlegi helyzet értékelése
Nem indulhatunk neki egy fejlesztésnek anélkül, hogy tudnánk azt, hogy mit szeretnénk fejleszteni, annak milyen a jelenlegi állapota. Az előző példát folytatva a CO2 kibocsátás csökkentését szolgáló intézkedések hatásosságát sem tudjuk mérni, ha nem vagyunk tisztában azzal, hogy mi a jelenlegi szint. Általában az önkormányzat számára nagyon sok adat rendelkezésre áll, amit fel kell dolgozni. Fontos azonban megjegyezni, hogy egy ilyen stratégiaalkotás során valós képet sose fogunk látni. Minden esetben olyan modelleket kell alkotnunk, amelyek jellemzői és változásai nagyon hasonlóan le tudják követni a valós trendeket, de sokkal kevesebb adatból dolgoznak. Ez azért hasznos, mert a modelleket könnyen lehet módosítani, ha szükséges, valamint a szükséges adatmennyiség is sokkal gyorsabban és olcsóbban előáll, mint a valós kép megalkotása során.
Általános helyzetértékelés
Az általános helyzet felmérésénél az alábbi adatcsoportok megfigyelését javasoljuk:
- város specifikus adottságok (domborzat, fekvés, népsűrűség, negyedek elhelyezkedése, légminőség),
- meteorológiai jellemzők (szélirány és szélsebesség, hőmérséklet, csapadék).
Ezek az adatok ezért fontosak, mert egyben az energetikai jellemzőket és az energetikai fejlesztési lehetőségeket is erősen befolyásolják. A város specifikus adatok pedig azt mutatják meg, hogy szükséges-e több együttműködő modell felállítása például a városnegyedek sajátosságai alapján.
Energetikai helyzetértékelés
Az energetikai helyzetértékelés során válik igazán fontossá, hogy modellekkel dolgozunk nem pedig valós (és hatalmas) adattömegeket akarunk megmozgatni. Ennél a pontnál az alábbi faktorokat szükséges figyelembe venni a teljesség igénye nélkül:
- épületállomány típusa, kora, állapota,
- épületállomány csoportjellemzői,
- egyedi energiaállatás,
- önkormányzati energiaellátás,
- épületfűtés csoportjellemzői,
- rendelkezésre álló energiaforrások,
- ivó és szennyvízgazdálkodás,
- közvilágítás,
- szemétgazdálkodás.
Eddigi intézkedések bemutatása
Ez a fejezet az egyik legegyszerűbb és egyben a leghosszabb fejezet is. Itt szükséges számba venni az eddig megtett intézkedéseket és azokat részletesen bemutatni energetikai szempontból is. Fontos, hogy ezeket az intézkedéseket az emberek már ismerik, viszont az energetikai oldalát nem látják át, így közérthetően kell fogalmazni. A bemutatott intézkedések közelebb hozzák a polgárokat az energiastratégiában leírtakhoz, ami az energiapolitikai négyszög szempontjából igenis fontos. A társadalmi elfogadottságot nem csak úgy lehet növelni, hogy mindenki által ismert és érthető intézkedéseket hozunk, hanem próbáljuk edukálni őket energetikai szempontból. Ha jobban megértik a városvezetés céljait, akkor könnyebb lesz az intézkedések végrehajtása és kisebb lesz a társadalmi ellenállás.
A példából látható, hogy a stratégiaalkotás nem rövid feladat és nem könnyű munka. Emiatt javasolt minden esetben megfelelő külső segítség alkalmazása, amely egyben többlet tudást, másfelől pedig többlet erőforrást jelent az önkormányzatra nézve.
Tervezett intézkedések bemutatása
Az iterálási folyamat következő lépése, amely során olyan város specifikus intézkedéseket kell megtalálni, amik hatékonyan segítik az stratégia elején kitűzött célok elérését. A tervezés során feljöhetnek olyan új célok, amelyeket előre nem definiáltunk, de mivel az iterációs kör a stratégiaalkotás során bezárul, ezért ezek a végeredményben is megjelenhetnek.
Az önkormányzati tulajdonban lévő eszközöket ebben az esetben mindenképp számba kell venni és megvizsgálni. A városi távhőrendszerek, a közvilágítás, az ivóvíz- és szennyvízhálózatok folyamatosan működő nagy energiafogyasztók. Érdemes megvizsgálni, hogy az adott üzletmenet fejleszthető-e új beruházással vagy új üzemeltetési logikával, lehet-e valahol energiát és költséget megtakarítani.
A fejlesztési vizsgálatokat követően fontos, hogy az adott létesítmény fejlesztése hogyan illeszkedik a teljes stratégiába, milyen hatása van a kitűzött célok elérésére. Minden tervezett intézkedés esetén el kell végezni a hatásvizsgálatokat és aszerint értékelni azokat. A legjobb értékeléssel rendelkező intézkedéseket érdemes bevenni a stratégiába, míg az alacsonyabb hozzáadott értékű intézkedéseket később megvalósítandóként kezelni.
A példából látható, hogy a stratégiaalkotás nem rövid feladat és nem könnyű munka. Emiatt javasolt minden esetben megfelelő külső segítség alkalmazása, amely egyben többlet tudást, másfelől pedig többlet erőforrást jelent az önkormányzatra nézve.
Kockázatok, korlátok és veszélyek
A tervezett intézkedések hatásvizsgálata nem tár fel minden szempontot. Az egyes terveket meg kell vizsgálni abból a szempontból is, hogy mi történik, ha nem valósul meg, illetve, ha megvalósul és a többi tervre milyen hatást gyakorol. A vizsgálatokat elsősorban kockázat szempontjából kell elvégezni, fel kell tárni, hogy milyen függések vannak az intézkedések között, vannak-e egymásra épülő tervek.
A korlátok során figyelembe kell venni a fizikai és a nem fizikai korlátokat. Nem fizikai korlát például az önkormányzat mozgástere, míg fizikai korlát lehet az energiahordozók rendelkezésre állása.
Az önkormányzati tulajdonban lévő eszközöket ebben az esetben mindenképp számba kell venni és megvizsgálni. A városi távhőrendszerek, a közvilágítás, az ivóvíz- és szennyvízhálózatok folyamatosan működő nagy energiafogyasztók. Érdemes megvizsgálni, hogy az adott üzletmenet fejleszthető-e új beruházással vagy új üzemeltetési logikával, lehet-e valahol energiát és költséget megtakarítani.
A fejlesztési vizsgálatokat követően fontos, hogy az adott létesítmény fejlesztése hogyan illeszkedik a teljes stratégiába, milyen hatása van a kitűzött célok elérésére. Minden tervezett intézkedés esetén el kell végezni a hatásvizsgálatokat és aszerint értékelni azokat. A legjobb értékeléssel rendelkező intézkedéseket érdemes bevenni a stratégiába, míg az alacsonyabb hozzáadott értékű intézkedéseket később megvalósítandóként kezelni.
A példából látható, hogy a stratégiaalkotás nem rövid feladat és nem könnyű munka. Emiatt javasolt minden esetben megfelelő külső segítség alkalmazása, amely egyben többlet tudást, másfelől pedig többlet erőforrást jelent az önkormányzatra nézve.
Miben segíthet a Powerie?
- Teljes energiastratégia készítése az önkormányzattal együttműködve
- Megismerni a jelenlegi körülményeket
- Feltárni a lehetséges fejlesztési lehetőségeket és ezekre javaslattétel
- Megfelelő számításokat követően konkrét berendezés, anyag és kivitelezési ajánlat készítése széleskörű termék és kivitelezői bázis a mérnöki szaktudás mellett
- Megtérülésszámítás a beruházási döntés elősegítése érdekében
- Lakossági tájékoztatások szakértői támogatása
